Úgy illik búcsúztatni az évet, hogy összeszedjük gondolatainkat az óévről és a terveinket szándékainkat az Újévre. Azaz, én imádom ezt csinálni.
Habár persze december 31 és január 1 is egy ugyanolyan nap mint a többi és ugyan mi változna, én szeretek neki nagy jelentőséget tudni. Nekem az új év kezdete egy új tiszta lapot is jelent. Persze ez csak akkor működik ha letisztázzuk az előzőt. Úgy zárjuk le, hogy nem maradnak függőben lelki szemeteink.
2015 hullámvölgyeiról már írtam az első bejegyzésben.Most szeretnék kicsit mélyebben belemenni egyes gondolatokba. Rendszerezem őket asszerint - amiért hálás vagyok illetve teljesítetlen/teljesítendő feladataim 2016-ra.
A hála oldalára fel kell írjam a párkapcsolatom. A párom. Úgy érzem ennél erősebb nem lehetne. Persze oda kell rá figyelni. Ápolni kell. És újra meg újra hálát adni érte. Igy is teszem.
Talán éppen ehhez az 'áldáshoz' kapcsolódik egy következő. Végre elfogadtam a nagy változást. Az itteni életem. Hozzászoktam, kiegyeztem vele. Egy kis áldozat ez a kapcsolatunkért. Hiába élnék szivesebben Budapesten, de Marco nélkül - az nem opció. Igy aztán elfogadtam azt ami jött. És megszerettem. Értékelem azt ami van, hogy itthonról dolgozom, igy könnyedén tartom rendben a lakást, és hozzászokom ahhoz ami közeleg - a baba érkezésével.
Hálás vagyok mert nincsenek anyagi gondjaink a család körülöttünk odaadó és segitő. Anyósom idén végleg és végérvényesen szivébe zárt. Karácsonykor átölelt és azt mondta nagyon boldog hogy a fiával vagyok.
Hogy milyen feladatokat kaptam?
2 rosszul sikerült terhesség feldolgozását. Ez még folyamatban van. Próbálom felfogni úgy, hogy a kis szerelmünk már jönne és jönni is fog. De egyelőre nem találta meg a megfelelő testet magának. Hamar eldöntötte hogy vár még a legjobbra, igy minél kisebb fájdalmat okozva nekünk. Ez a gondolat sokat segit. Nem siettetjük, mert úgyis jönni fog. A szeretetkötelékünkben, nem is lehetne jobb helye.
Az emberi kapcsolatok, barátságok.
Az otthoniak a kevés személyes kapcsolat miatt talán nem mennek olyan fényesen, de akivel igazán kell, azzal azért fent áll. A kinti még nagyobb feladatot adott. Van egy nagyon furcsa 'barátságom' itt. Gyakorlatilag semmivel nem értek egyet ahogyan gondolkodik ez a lány, ahogyan a párkapcsolati téren viselkedik. Továbbá egy nagyon rossz példát mutat számomra - talán éppen ezért, felhivva a figyelmem arra, milyen nem szeretnék lenni. Ő az a típusú ember aki ha felhiv, megkérdezi hogy vagy aztán épp csak mondtál két szót de aztán a szavadba vág és elkezd magáról beszélni- 30 percből aztán 29 róla szól és egy rólad. Nagyon csúnya dolog ez. Versenykedés, a megmutatom hogy nekem milyen jó, társaságban már olyan is elhangzott 'na jó én teszek 25-öt úgyis én keresek itt a legtöbbet'. A babavárás témájában pedig szintén versengés szintjére került a dolog. És azt érzem, hogy nem éppen kapok pozitiv megerősitést (amikor a 2 jónak indult hónap volt). Ezért aztán megpróbálom enyhén limitálni a kapcsolatomat vele.
Továbbá:
- 2016-ban sok mosoly és egyre kevesebb panasz
- Higgadt munkatempó. NO stress.
- Odafigyelni magamra. Minden szempontból, testi-lelki ápoltság.
Márai viszont örök. Ja igen, többet szeretnék olvasni is :)
Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése