Letusolva illatosan várom a percet hogy elindulhassak soron következő ultrahangunkra. Tegnap betöltöttem a 10. hetet szóval a tizenegyedikben vagyunk.
Nem mondom hogy nem félek, de muszáj hinnem hogy minden rendben lesz.
Úgy vártunk már rá - megérdemeljük hogy minden rendben legyen.
A hétvégén viszont hihetetlenül elképedtem, az irigység, féltékenység hogyan uralkodhat el egy emberen. A már blogomban hires barátnőmről van szó akik szintén babát szeretnének. Nem, nem mondtuk el egyelőre (pedig lassan muszáj lesz mert szoritanak a nadrágjaim :O ).
Hanem egy másik már terhes barátnőjével kapcsolatosan bukott ki egy hihetetlen szituáció.
Az ő és a lány pasijai egy zenekarban játszanak, régi nagy barátok, összejártnak/tak. A fiúk amatőr koncertet adtak és amikor megjelent a lány de csak éppen odaköszönt hozzánk meglepetten kérdeztük, hogyhogy nem velünk ül, nameg két szót se beszéltek.. A barátnőm két mondattal elintézte: amióta bejelentette hogy terhes képtelen vagyok beszélni vele, még a facebookon se irok neki vissza.'.
Az igen.
Persze valamelyest megértem én, mert tudom jól mit jelent várni várni - példaként, magad mellett tudni olyan kolleganőt aki éppen most távozik maternity-re - és együtt kezdtük a terhességet csak neki jobban ment.... Persze hogy fáj hogy már én is ott lehetnék. Nekem miért nem adatik meg.
De nagyon csúnya önkrontoll nélküli, önközpontú, brutálisan irigy karaktert takar ez a magatartás hogy akkor már nem is beszélek vele. Nehéz de meg kell próbálni örülni az örömének bizva abban hogy hamarosan ő fog örülni a miénknek.
Előre félek a bejelentéstől. Azért halogatom, hátha még ebben a hónapban bekapja végre a legyet ő is, aztán nyugalom és béke lesz.
De elképesztő volt ez az egész. Azok a szemek amikkel aztán méregette a távolból az est folyamán, néha elcsiptem egy-egy ilyet.
Hát csak örülök hogy nekem nem ilyen jellem és karakter jutott.
Mindenesetre, kezdek jobban lenni már nem aludnék éjjel nappal, elég egy 10 óra éjjel :)
Most érzem hogy a testem egyre többet követel, táplálékot, délben már úgy korog a gyomrom hogy szinte fáj, hiába ettem plusz egy kekszet a délelőtt közepén.
Picit kényes a gyomrom de már ez is javult.
Kezdünk beavatni közeli barátokat - böngészni a babacuccokat a neten.. annyira izgalmas ez az egész :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése